Menü Bezárás

Minden fejben dől el

“Zenét hallgatok és ágyba bújok. Veled! Nem passzol bele az estédbe, tudom, de… Veled kelek és ébredek. Veled vagyok egész nap. Veled álmodom! Velem vagy egy hete! Nem is igaz! Honnan pottyantál az életembe? Nekem most jóóó! Látszik rajtam :))) Jó éjt! Holnap hívlak!” – üzente Tamás Borinak.

A lány izgatottan olvasta el újra és újra az üzenetet. “Ezt neki írta?… és tényleg, honnan is pottyant az életébe ez a szabad életfelfogású férfi?” Tanakodik, miközben pillangók repdesnek a gyomrában, nem, már nem is csak ott, mert virágos rét lett ott belül minden. Könnyűnek, önfeledtnek és boldognak érezte magát a lány egy pillanatra.

Egy hete ismerte meg Tamást, amikor kutyaiskolába vitte Porszemet, a kis tarka keverék kutyáját. Egy rokonát kísérte el a magas, helyes, szelíd tekintetű fiú, akivel, azóta minden nap beszélnek, csacsognak, nevetnek! Na, de máskor is volt már ilyen. Máskor is nevetett, beszélgetett … de ez most valahogy más volt.

Bori egész nap a telefonján lóg, de most másért, most a szörfözés csak fedősztori. Alig várja, hogy pittyenjen az a fránya üzenet hang. Hét napja alig tud a munkájára figyelni, pedig az Élelmiszerkutató Intézetnél éppen egy új projektet bíztak rá. Harminc éves múlt, ősszel barátai hatalmas bulit szerveztek neki tele meglepetéssel. Az egyik ajándék egy kövekkel teli üvegedény volt. Minden vendég írhatott egy kőre egy szót, egy rövid mondatot, vagy kívánságot.

Bori a ma esti üzenet hangulatában sütkérezve, elővette újra az üvegedényt miközben a pillangók egyre felszabadultabban egész pályás letámadást játszanak a lány testében eljutva a legkisebb, rejtett zugba is.

“Miért éppen most, amikor a munka beindult és alig van szabadidőm? Egyébként is a sok próbálkozás után, régen letettem arról, hogy találjak valakit, aki tápláló társam lehet.”

Bori különleges, kék szemű, bájos, visszafogott, de nagyon céltudatos, csinos, sportos lány. Világ életében, olyan valaki, aki különleges bájával mindig hatással tudott lenni a környezetére.

Bori kiemelve a köveket az üvegedényből, sorolja a ráírt mondatfoszlányokat;

“Egészséget, kalandokat, jó munkatársakat! (na, ezt biztosan Marci írhatta, akivel egy kis vitába keveredik olykor), „Szerelmet, tiszta vizet, tiszta gondolatokat!” „Barátokat, boldogságot, sok szabadidőt!”

Átfutja újra a szavakat, hogy megint átélje, melyik szó milyen érzést indít útjára benne.

Szerelmet, tiszta vizet, tiszta gondolatokat! – olvassa el újra. Nagy természetvédőként átugorja a szerelem szót és elidőz a vizes kívánságom.

A víz éltető forrás, tisztító, átmosó hatása kívül-belül hat – idézi fel a számára egyszeregyet.

“Juj, de messzire keveredtem az sms olvasása óta” – gondolja és valahogy még mindig nem tudja, mit is válaszoljon.

Azt mégsem kérdezheti meg, hogy milyen zenét hallgat, mert érzi ő is, a fiú nyilván nem erre vágyik és valójában, a csodába is, nem meri neki azt írni, hogy „Én is Rád, mindig, sokszor, egész nap, mindenkor.” Aztán a kövek némán ugyan, de megszólalnak a lány tudatalattijában és beszélgetni kezdenek!

“Tiszta víz, tiszta gondolatok!, kérlek, húzódj most hátrébb, mert nem férek közelebb hozzá.”- mondja a szerelem. A sok szabadidő és a kollegák pedig összevesznek, majd sorsot húznak, kinek mikor mennyi jut Boriból.

Tamás sms-e pedig megválaszolatlanul ott mosolyog Bori telefonjában, s a smájlik, emojik ugrabugrálnak örömükben. Bori érzi, ideje lenne válaszolnia, majd kiugrik a szíve úgy kalapál, a pillangók fogják vissza ki ne ugorjon.

“Tiszta vizet, tiszta gondolatokat! Várom a holnapot!” írja válaszul a kövek hatására megkönnyebbülve, aztán a fejéhez kap. “Hogy lehetek ilyen béna, hogy írhatom ezt??”

Nem sok ideje van bosszankodni, mert érkezik is a válasz. “Szépszavas, szénsavas vizet abba a pohárba!!! Én már ágyban, zenét hallgatok, s Te itt vagy mellettem.”

Bori elcsendesül, a pillangók leszállnak, mozdulatlanul megpihennek. Bori tudja, érzi kár is lenne visszavonulót fújnia, visszatuszkolnia az érzéseit, úgysem járna sikerrel, a szépszavas víz hatni kezdett.

Related Posts