
Milyen jó, hogy van jogosítványom, milyen jó, hogy szeretek vezetni! Milyen jó, hogy a nők is vezetnek. (!) Természetesnek tűnő dolog ez, de akkor kezdjünk csak el ezen elmélkedni egy kicsit.
Mit szabad, mit lehet, mit csinálnak, vagy éppen gondolnak máshogyan a nők, mint a férfiak. Gyakran kerül elő ez a téma, kérdés a mindennapokban. Amikor a férfi és női egyenjogúság kérdése kerül szóba, amit mindig fontos egymáshoz viszonyítva szemlélni (a férfiakat a nők viszonylatában, a nőket pedig a férfiak viszonylatában). A téma kapcsán az autóvezetés „női oldalon” valahogyan nem igazán pozitív előjelű. „A nők nem tudnak vezetni, bénáznak, nem tudnak parkolni, lassúak.. „ Folytassam még?
Mégis azok a nők, családanyák, akik autóval közlekednek, autóval hozzák-viszik gyermekeiket, markáns részei a mindennapi közlekedésnek, Ők ilyenkor a család diplomás, vagy nem diplomás taxisofőrjei. Teszik ezt szívesen, örömmel, rohanva, fáradtan. Ilyenkor átalakul a gépjármű egy kisebb sminkszobává, büfévé, tanulószobává és olykor irodává is.
„Anya, el tudsz vinni edzésre, anya el tudsz velem ugrani Danihoz?, Anya, el tudod vinni a cipőmet megcsináltatni? Ja és ugye értem is tudsz jönni?”. A sokszor ellenállhatatlan kérdések sora hosszú még. A válaszok pedig egy képzett logisztikai szakembert igényelnek. Az esetek nagy részében az anyák (persze az apák is, de most a nők vonatkozásában boncolgatok) ugranak és akár munka mellől, akár a főzést félretolva elviszik gyermekiket, vagy éppen mennek értük. Megbízható „alkalmazottai” a családnak, a láthatatlan munka értelmezésénél ez is egy jelentős feladat. Az ügyesebbek két „fuvar” között bevásárolnak, vagy éppen elintézik a postát, kitűnő logisztikai szakemberré érnek. Aki volt már hasonló helyzetben az tudja, hogy hiába a tudatos előretervezés és egyeztetés. Valami mindig közbejön; dugó van, elmarad az edzés, csúszik minden. Amíg nem kerül elő a jól bevált „újratervezés gomb”, addig garantált az esti káosz, a feldúlt anya, akinek lüktet a pulzusa, aki estére kifacsart citromként zuhan az ágyba.
Hogyan tudunk nehéz helyzetben megbirkózni az előttünk álló feladattal? Hogyan tudunk higgadtak maradni és újratervezni? Tanulható képesség-e egy megváltozott programot átírni, újraírni? Igen. Határozottan, igen. A felismerés, hogy nincs értelme dühöngeni, inkább megtalálni a megváltozott helyzetben a lehetőségeket; Kedvesen felhívni az angol tanárnőt, hogy késni fog a gyerek, lemondani a két fuvar közötti találkozót, amit azért szerveztél, mert a gyerek úgyis edzésen van.
Egy szó, mint száz, még ha borul is minden és néha fáradt taxisofőrökként nem mi jelöljük ki az útirányt, mindenkinek célba kell érnie. Ne feledjük, nem kell a kormány mögött ülni, ahhoz, hogy mi irányítsunk.
Óvatosan az utakon!